Az alábbi tartalom 2015. év végéig volt érvényes. Tekintettel a támogatásokkal kapcsolatos kormányzati módosításokra, a frissítés folyamatban van. Addig is a támogatásokkal kapcsolatos pontos információk az alábbi honlapon megtalálhatóak: www.csalad.hu .

1. 2008. július 1-je után kiadott

1. építési engedéllyel rendelkező és „B” vagy annál kedvezőbb tervezett energetikai minősítésű új, összkomfortos lakás építéséhez;
2. használatbavételi engedéllyel illetve használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező és „B” vagy annál kedvezőbb energetikai minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához igényelhető,
3. ha áfa és telekár nélkül - a nettó alapterületére számított négyzetméterár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében pedig a 350 000 Ft-ot.

Okoshitel vélemény:

Ez a 300.000 ill. 350.000 Ft/nm nettó bekerülési költség budapesti és budai agglomerációs építkezéseknél szerzett tapasztalataink szerint is igen magasnak számít. Nagyon fontos, hogy ha egy lakást 400.000-500.000 Ft-os négyzetméteráron hirdetnek, akkor nem ezt, hanem ennek nettó értékét (használtaknál ez a fogalom nem értelmezhető, mert általában magánszemélyek az eladók) kell alapul venni, de még ebből is le kell vonni az ún. telekhányadot, azaz a kiszemelt lakásra a társasházból rá jutó telekrész értékét. Vagyis akár kb. 600.000 Ft-os nm-áron hirdetett lakások is szóba jöhetnek még megfelelő telekhányad mellett.
Házaknál még egyszerűbb a dolog, ugyanis ilyen bekerülés költséggel csak legritkább esetben találkozunk, szinte mindig ez alatt az érték alatt marad az átlagos nm-ár.

2. legfeljebb 350 ezer Ft/m2 vételárú

- a lakás nettó alapterülete alapján számított -, legalább komfortos használt lakás vásárlásához, de a vételár nem haladhatja meg a területileg meghatározott vételár maximumot, melyek a következők:

Okoshitel vélemény:

Míg az első pont az új építésű ingatlanokra vonatkozott, ez a kis felsorolása táblázat a használtaknál alkalmazandó. A gyakorlat szemszögéből nézve teljesen ésszerűek ezek a felső értékek, hiszen különbséget tesznek az országrészek és a településtípusok között is. Ezekbe az értékhatárokba egyébként becsléseink szerint az ingatlanok túlnyomó része, mintegy 80-90%-a belefér, tényleg csak a legdrágább 10-20% esik ki, ami érthető is, hiszen nem sok értelme lenne 1-2-3 millió Ft támogatást adni egy 60-80 milliós használt ingatlan megvásárlásához.

3. Meglévő (az igénylő tulajdonában álló), legalább komfortos, (vagy a bővítéssel azzá váló) használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez.

A kedvezmény szempontjából bővítés az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül − ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is − a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével.

A bővítés esetén a kapható támogatás összege nem lehet több, mint a számlával igazolt bekerülési költség 50%-a.

„C” minősítési osztálynál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú egylakásos lakóépület vásárlása illetve bővítése esetén abban az esetben igényelhető a kedvemény, ha az igénylő a 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a lakóépület állapota az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti.

Ki szerezhet tulajdont a kedvezménnyel érintett lakásban?

Az igénylőnek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.