4.rész: A forintosítás (Archiv tartalom)

A forintosítási törvény (2014. évi LXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről)

Ez a 2014. december 5-én elfogadott törvény határozza meg többek között a deviza hitelek forintra váltásának menetét és az utána következő időszakban adható forinthitelek főbb feltételeit.

a) milyen szerződésekre terjed ki?

Alapvetően ugyanazokra, mint a korábbi két törvény (a Kúria határozatának törvénybe foglalásáról ill. az elszámoltatási törvény), tehát lényegében minden deviza vagy deviza alapú lakosság kölcsönszerződésre. Amiben eltér a két korábbi törvénytől, hogy bizonyos hiteleknél kivételt enged a forintosítás alól. Nem sok ilyen van:

aa) azoknál, akik a mai szabályok alapján is kaphatnának deviza vagy deviza alapú hitelt. Kik ezek? Tavaly 14-en voltak az országban…Azok jöhetnek csak szóba ugyanis, akiknek a bérjövedelme az adott deviza nemében elérte vagy meghaladja a mindenkori magyarországi minimálbér 15-szörösét. Magyarán: akik kb. évi 60.000 EUR-t keresnek igazoltan munkavállalóként, azok jöhetek szóba (361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a 6/A. §-a). Ők kérhetik ezen feltételek ellenőrzését és így megtarthatják a deviza vagy deviza alapú hitelüket;

ab) akik jövedelmi oldalról jogosultak lennének az MNB 2015. január 1-től hatályos, ide vonatkozó rendelete (32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztő-részlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról, azaz JTM rendelet) alapján deviza vagy deviza alapú hitelre (ez elég szigorú, mert pl. CHF hitelnél bele kell férnie a törlesztőnek az igazolt havi nettó jövedelem 15%-ába);

ac) akiknél a hátralévő futamidő lejárna amúgy is 2020. december 31-ig;

ad) végül akiknél a törvényben meghatározott kamatszámítás alapján a deviza hitel helyébe lépő forinthitel kamata magasabb lenne, mint amennyi a kamat a szerződés indulásakor volt, vagyis jobban járnának egy időközben bekövetkezett kamatcsökkentés miatt, mintha ha átváltanák a hitelüket forintra.

Összegezve: megfelelő nagyságú devizajövedelemmel rendelkező személy, akinek még van deviza hitele, belőlük minimális számú lesz, ugyanígy azokból se sok, akiknek emelkedne a kamata, inkább olyanok lehetnek majd itt, akiknek kellően nagy a jelenlegi jövedelmük a mostani törlesztőjükhöz képest vagy már csak 6 év van hátra a futamidejükből.

Mindenkinek másnak kötelezően forintra váltja a bankja a hitelét, azaz realizáltatja vele az árfolyamveszteségét.

b) mit kell ehhez csinálni?

A hitelfelvevőnek semmit, a bank köteles elkészíteni a szerződésmódosítást.

c) milyen árfolyamon történik a forintosítás?

A törvény 10. §-a rendezi ezt a kérdést, ez alapján pedig az alábbi árfolyamokon történik majd az átváltás:

Talán nem mellékes a törvény azon előírása sem (21. §), miszerint 2015. január 1-től akkor is már ezeken az árfolyamokon kell minden deviza kötelezettséget teljesíteni (pl. az utolsó törlesztőket kifizetni), ha az aktuális árfolyam esetleg éppen magasabb lenne. 2015. első napjaiban pont ez a helyzet…

d) na és mi lesz ezután a kamattal?

Nagyon lényeges, talán az árfolyamveszteség mértékével felérő kérdés a forintosítás utáni hitel kamatának megállapítása. A végtörlesztés idején tisztán látszódott, hogy folyamatosan emelkedtek a kamatok 2011. októbere és 2012. januárja között. Ez is azt mutatta, hogy

1. a közvetítők részvétele a kiváltásokban szükséges lett volna, s semmivel sem lettek olcsóbbak a hitelek az ő kizárásuk révén, sőt…
2. ha csak a bankokon múlik, akkor nyilvánvalóan törekedni fognak olyan kamatok megállapítására, amik révén legalább részben mérsékelni tudják az elszámoltatás okozta veszteségeiket.

A törvény ezért előírja (11. §) a deviza hitelt váltó forinthitelek kamatperiódusát, az induló kamat mértékét, ennek változtatási lehetőségeit és az alkalmazandó referencia-kamatlábat (2. § e. és 11. §) egyaránt.

d1) kötelezővé teszi a referencia kamatlábat (nem lehet e nélkül hitelt adni, de rögzíteni sem kell évekre!)

d2) kötelezővé teszi az alkalmazandó referencia kamatot a 3 havi BUBOR formájában

d3) az induló kamat mértékét a 3 havi BUBOR-ra rakódó kamatfelár határozza meg. Itt is belenyúl a törvény a szerződéskötési szabadságba akkor, amikor előírja a minimum 1%, maximum 4,5% (lakáscélú hiteleknél), ill. maximum 6,5% nem lakáscélú jelzáloghiteleknél alkalmazható kamatfelárat. Ha eredetileg volt kezelési költség is, akkor azzal együtt kell ezeknek a feltételeknek megfelelnie a kamat megállapításakor (magyarán azt hozzá kell adni a kamatlábhoz).

d4) fontos továbbá annak megkövetelése, hogy az induló kamat nem haladhatja meg azt a kamatot, amit először a bank (bevezető időszaki kedvezmények nélkül) a deviza hitelnél alkalmazott. Egy kivétel jöhet itt szóba, az, amikor az e törvény szerint számolt kamat kisebb lenne, mint a minimális 1% kamatfelár és a 3 havi BUBOR összege. Mi ilyet ugyan nem láttunk az elmúlt 7 évben, mert ez kb. 3,1% alatti teljes kamatnak felelne meg, de ha ennyire alacsonyra jönne ki a forinthitel kamata, akkor és csak akkor haladhatja meg a deviza hitel szerződés induló kamatát ezen forinthitel induló kamata.

d5) mivel a legtöbb deviza vagy devizaalapú hitelnél ún. hirdetményhez kötött (értsd: a bank által szinte bármikor bármi miatt módosítható) kamatozás szerepelt, ritka volt a referencia kamatlábhoz kötöttség, ezért fontos szabály az is, hogy ezekben az esetekben, azaz a hitelek nagy részénél a kamatfelárat utólag kell kiszámítani a folyósítás napján az adott devizára vonatkozó három hónapos londoni bankközi kamatláb vonatkozó értéke alapján. Mit jelent ez a gyakorlatban? A londoni bankközi kamatláb ugyanolyan a CHF-ben és az EUR-ban, mint a forintnál a 3 havi BUBOR, értéke objektív, ellenőrizhető és visszakereshető, pont ezért hivatkozik rá a jogalkotó is.

d6) a fentieken túl azt is törvénybe foglalta a jogalkotó, hogy a 3 havi BUBOR-ra rakódó kamatfelár milyen időközönként változtatható. Ezt a hitel hátralévő futamideje határozza meg, mégpedig úgy, hogy ha a hátralévő futamidő meghaladja

1. a 16 évet, akkor 5 év,
2. a 9 évet, akkor 4 év,
3. a 3 évet, akkor 3 év.

Minél több van tehát hátra a futamidőből, annál tovább rögzül törvény erejénél fogva a kamatfelár.

Okoshitel vélemény

Fix lesz-e mindezektől a kamat és kiszámítható lesz-e a törlesztő? Sajnos nem, mert ha a 3 havi BUBOR értéke változik, akkor a referencia kamat változását a bank lekövetheti majd a kamatperiódus végén, vagyis az általa alkalmazott kamatperiódusok végén átállíthatja a kamatot a piaci kamatszint változásának megfelelően. Borítékolható, hogy ezeknél a hiteleknél a lehető legrövidebb kamatperiódust, a 3 hónapost fogják alkalmazni, mást ugyanis a törvényalkotó nem írt elő. Praktikusan ez azt eredményezi majd, hogy a piaci kamatszint változását a lehető leggyorsabban, negyedévente átháríthatják majd az ügyfelekre, ami magában hordozza annak lehetőségét is, hogy egy esetleges drasztikusabb alapkamat emelés jelentős mértékben, akár 50%-al megemelheti a forinthitel törlesztőjét. Ezzel pedig odaveszhet mindaz a könnyebbség, amit el szerettek volna vele érni. Persze, túl szép lett volna egy 5-6 %-os forinthitel kamatszintet évekre berögzíteni, mikor a támogatott új lakáscélú hiteleknél is 6% ennek a minimum szintje, az alatt nincsen. Mindezt csak azért hangsúlyozzuk, mert könnyen érhetik majd még meglepetések havi törlesztő szintjén a most „megmentett” deviza hiteleseket.

e) mi lesz azokkal, akiknek nem tetszik majd a bankjuktól kapott forinthitel ajánlat?

Az elszámolás és a szerződés módosulás napjától számított 60 napon belül jelezhetik bankjuknak nem csak azt, hogy maradnának a devizahitelüknél (12. §), hanem a bank által küldött szerződésmódosítást el nem fogadva fel is mondhatják a hitelt. Ez esetben 90 napon belül ki kell fizetniük a teljes tartozásuk, amihez igénybe vehetnek akár helyben, akár más banknál forinthitelt is. Ebben az esetben a kiváltandó vagy lezárandó hitel végtörlesztéséért végtörlesztési díjat nem számíthat fel a bank és számos könnyebbség áll a kiváltó pénzintézet részére rendelkezésre, pl. nem kell megfelelnie a ügyfélnek a JTM rendelet előírásainak, sem a maximális fedezeti terhelési korlátoknak. Viszont ezeknél a hiteleknél közreműködő közvetítő díjazást nem érvényesíthet, magyarán ingyen segíthet az ügyfélnek vagy hozhat ilyen ügyfelet partnerbankjának, de pénzért nem. Mi lesz ebből? Sejthető, mindenki küzdhet maga a bankjával, majd amikor letelik ez a 90 nap, akkor megszűnik ez a korlátozás és onnantól mehet minden úgy, mint ahogy előtte.

Ebből következően mi azt javasoljuk, hogy fogadja el mindenki a devizahitelét lecserélő, bankja által kínált forinthitelt, várjon egy negyedévet és utána megnézzük, mekkora verseny indul ezekért a hitelekért a piacon, s mint független közvetítő a szokásos módon fogunk tudni segíteni ezek összehasonlításában és a legjobb megszerzésében.