Miért nehéz összehasonlítani a hiteltermékeket?

Tanfolyamunk második részében végigvettük azokat a tényezőket, amelyek az alapos összehasonlítás mellett szólnak. Ezek alapján a véleményünk az, hogy igenis érdemes alapos összehasonlítást végezni hitelfelvétel előtt. Idáig nagyon sokan maguktól is eljutnak, ha elkezdenek kutakodni a piacon. A bökkenő ennél a pontnál jön el, ugyanis minél több időt szán a tájékozódásra, annál több szempontot és módszert találhat, végül könnyen az az érzés kerítheti magába, hogy minél többet foglalkozik vele, annál kevésbé lát már tisztán.

Saját példa

Saját példám is ezt mutatja, 2006-ban azt gondoltam, hogy mi sem egyszerűbb közgazdászként, mint az, hogy egy szombat délután végignézem a banki honlapokat, csinálok egy kis összehasonlítást, aztán kiválasztjuk, melyik nekünk a legjobb és el van intézve az egész. No, ekkor értek az első meglepetések! Néhány óra szörfözés során a következőket kellett ugyanis megállapítanom:

a) nagyon eltérő a banki honlapok által kínált információ mennyisége és minősége: van, ahol elsőre is egész érthetőnek tűnő módon van leírva minden, kellő részletességgel, lehet számolni is mindenfélét, máshol meg erősen töredékesek az információk, nincsen kalkulátor és elég kesze-kusza az egész honlap szerkezet ahhoz, hogy csak hosszas keresgéléssel lehessen megtalálni a főbb paramétereket.

b) bár néha úgy tűnt, ugyanarról van szó, de mégis más-más fogalmat használtak rá (pl. menekülési érték/befogadási érték/hitelbiztosítéki érték, likviditási érték) és mivel nem volt leírva a pontos definíció egyiknél sem, így bizonytalanságban maradtam a tekintetben, hogy ugyanarról van-e ténylegesen is szó

c) mintha ugyanazon fogalom alatt mást értenének…

Ekkor azt még nem is sejtettem, hogy ezeken felül még mennyi minden háttér-információra van szükségem ahhoz, hogy a honlapokon látottakat megfelelő módon tudjam értelmezni és kezelni.

I. Akkor miért is nehéz az összehasonlítás?

A nehézséget elsősorban az okozza, hogy a szolgáltatók kifejezetten ellenérdekeltek abban, hogy termékeik minél egyszerűbben összehasonlíthatóak legyenek!

Miért is van ez így? Ha könnyen és egyszerűen el lehetne végezni az összehasonlítást, akkor, számokról lévén szó, viszonylag könnyen ki lehetne választani azt, ami a legjobb ajánlattal rendelkezik a piacon. Ez azért van így, mert elvben nincsen minőségi különbség az A bank X Ft-ja és a B bank X Ft-ja között, mindkettőből ugyanolyan értékben lehet vásárolni. Más a helyzet a hagyományos árucikkek esetében, mert ha ugyanannyiba kerül is egy-egy tojás, azért azok erősen tudnak egymástól különbözni méretben, színben, ízben stb.

II. Egy másik, hasonló piac, amelyik mindenkit érint

Egy másik, a hitelpiacihoz hasonló példa a mobilszolgáltatások piaca. Mivel szinte mindenkinek van már legalább egy készüléke, ezért bizonyára szembesült azzal, hogy a percdíj és percdíj, az előfizetési és előfizetési díj között is mekkora különbségek tudnak lenni. Ott is szándékosan úgy állapítják meg a szolgáltatások feltételeit, hogy direktben nehéz legyen az összehasonlítást elvégeznie egy laikusnak. Csak pár példa arra, hogy mivel lehet könnyen összezavarni az ügyfeleket:

1/ más időszakot értenek csúcsidő alatt

2/ a hálózaton belüli hívások díjai különböznek a más hálózatba irányuló hívások díjaitól, ez előny akkor, ha a piacvezető, legnagyobb előfizetői tábort érhetem el hálózaton belül és kifejezetten hátrány, ha a legkisebb piaci részesedésű szolgáltató hirdeti ugyanezt

3/ amúgy a számhordozhatóság óta szinte esélytelen eldöntenie a felhasználónak, hogy éppen milyen mobilhálózatot hív, hiszen az adott mobilszolgáltató előhívó száma már takarhat más szolgáltatót is

4/ ezt kivédendő akartak létrehozni egy adatbázist arról, hogy éppen melyik szám melyik szolgáltatónál van ténylegesen, de kérdem én: látott már valaki olyan mobilfelhasználót, aki a hívása előtt megérdeklődte volna egy ilyen adatbázis kezelőjénél, hogy akit hív, az hova is tartozik?

5/ lefedettség eltérő értékei (laikus számára csak nagyon ritkán érzékelhetőek a különbségek)

6/ végül a legszebb: a számlákon is csak direkt úgy összevontan jelennek meg a hívásadatok, hogy azokat minél nehezebb legyen kielemezni. Persze erre mondják azt, hogy tudnak adni papír alapú és elektromos hívásrészletezést is, pénzért természetesen, utólagos elemzésre, ami viszont a fenti problémákat változatlanul nem kezeli…

III. No és akkor mi is van a hiteleknél?

Ugyanezek a technikák a hitelpiacon is megvannak természetesen, csak kicsit más formában. Megfigyelésünk szerint a hiteltermékek lényegében valamennyi paraméterében jelentős eltérések lehetnek. Csak felsorolásszerűen néhány fontosabb pont:

1. különböznek a termékek a hitel lehetséges célját illetően, vagyis, hogy mire tudnak hitelt nyújtani bankok és mire nem?
2. elfogadható fedezetek körében számít az ingatlan típusa, tulajdoni viszonyai, elhelyezkedése, minimális és maximális értéke, műszaki állapota
3. finanszírozási hányadokban (az ingatlan értékéhez viszonyított hitelösszegben) a 0-100% között minden lehetséges
4. rejtett vagy publikus formában eltérőek az ingatlanértékelési szabályok
5. a résztvevők szerepeit (adós, adóstárs, technikai adós, zálogkötelezett, kezes) illetően is komoly különbségek vannak
6. más-más futamidőre tudnak hitelt nyújtani a bankok az eltérő életkori szabályaik miatt (mennyi lehet maximálisan a hitelfelvevő a hitel lejáratakor, több szereplő esetén a fiatalabb vagy az idősebb életkora a mérvadó-e e tekintetben)
7. az ügyfélminősítés módjában: aki az egyik helyen I. osztályú adósnak számít, az máshol lehet, hogy szóba sem jön potenciális ügyfélként
8. árazásban akár 100% különbség is lehet azóta, hogy az ügyfélminősítés függvénye a legtöbb helyen, hogy ki milyen kamattal kaphat hitelt
9. egyedi feltételek, kondíciók hogy hol mennek és milyen határok között, teljesen bankfüggő
10. technikai különbségek pl. a THM vagy a kezelési költség számításában
11. eltérő kamatperiódusok, azaz hogy milyen időközönként jogosult a bank felülvizsgálni a megkötött hitelszerződések kamatait
12. eltérő referencia kamatlábak, ki MNB-hez, ki BUBOR-hoz vagy EURIBOR-hoz köti a kamatozását
13. eltérő referencia kamathosszok, ki 1 hónapos, ki 3, más pedig 6 vagy 12 hónapos értékeket vesz alapul
14. szerződéses feltételekben lévő különbségek (pl. kiadhatom-e a hitellel terhelt ingatlanom vagy nem?)
15. devizahiteleknél a pénztáritól eltérő átváltási árfolyamok
16. különböző variációk az egyszeri díjak eltüntetésére, kedvezményeire és kamatba való beépítésére
17. időbeli változások kezelése (beadás, befogadás, döntés, szerződéskötés vagy folyósítás időpontja , esetleg a mindenkori hirdetmény-e az alap)
18. különböző felkészültségű fiókok és referensek,
19. tudatlanságból vagy számításból csak fél információkat osztanak meg az érdeklődővel, nehezítve annak tisztánlátását
20. az alaptermékektől különböző ún. kombinált termékek (lakás-előtakarékossággal, vagy befektetési életbiztosítással kombinált hitelek)

Egy jó összehasonlításnak és elemzésnek ezekre a pontokra feltétlenül ki kell terjednie! Most pedig tegye a kezét a szívére és kérdezze meg magától, hogy ezekre mind gondolt volna-e, ha csak úgy vaktában vág bele a hitelfelvételbe?

Összefoglalás

A hiteltermékek összehasonlításának nehézsége a következő különbségekből adódik:

1. Különböző termékek a hitel célja szerint
2. Elfogadható fedezetek körének különbségei
3. Finanszírozási hányadok eltérései
4. Eltérő ingatlanértékelési szabályok
5. Résztvevők szerepei az ügyletben
6. Maximális futamidő hossza
7. Ügyfélminősítés módja
8. Árazás fajtái
9. Egyedi feltételek, kondíciók
10. Technikai különbségek
11. Eltérő kamatperiódusok
12. Eltérő referencia kamatlábak
13. Eltérő referencia kamathosszok
14. Eltérő szerződéses feltételek
15. Eltérő átváltási árfolyamok (deviza vagy deviza alapú hiteleknél)
16. Variációk az egyszeri díjak kamatba történő beépítésére
17. Időbeli változások kezelése a hitelezési folyamatban
18. Különböző felkészültségű banki dolgozók és fiókok
19. Félinformációk továbbítása az érdeklődő felé
20. Kombinált termékek sokfélesége