1. A hitelkiváltás során nem nőhet meg a kihelyezett tőke összege devizában.

Ez egyszerűen annyit jelent, hogy kizárólag a meglévő devizahitelt lehet csak egy másik devizahitellel kiváltani, tehát plusz összeget igényelni, ill. egyéb, nem jelzálogjog alapú hiteleket deviza alapú hitellel kiváltani immáron nem lehetséges.

2. A hitelkiváltás eredményeként nem vállalhat magasabb kockázatú pénznemre a meglévőnél.

Deviza hitel kiváltásakor az igényelhető hitel devizaneme szabályozva van a következők szerint:

1. CHF alapú hitelt csak CHF, EUR vagy HUF alapú hitelre,
2. EUR alapú hitelt csak EUR vagy HUF alapú hitelre,
3. HUF alapú hitelt viszont csakis HUF alapúra lehet kiváltani

3. Hitelkiváltás esetében, többféle devizanemben nyújtott hitel esetén a legkockázatosabb határozza meg a maximálisan nyújtható hitel összegét, ill. arányát.

Vagyis ha csak egy JPY (japán jen alapú) vagy CHF (svájci frank) devizahitel van az ingatlanon, akkor az összes terhelés együttes összege nem haladhatja meg a fedezeti ingatlan forgalmi értékének 45%-át. Ez esetben pedig a hitelek bejegyzett (induláskori) értékét kell alapul venni. E szabály miatt sok esetben nincsen más választás, mint a forint vagy euro hitelre váltás lehetősége, mert ez a 45%-os korlát olyan alacsony, hogy alig enged már bármi mást is ráterhelni az ingatlanra. Fontos az is, hogy ha már mondjuk 10 éve fizeti a hitelét és mondjuk a nagyját visszafizette, akkor az ingatlan terheltségét nem az aktuálisan fennálló deviza hitel valamilyen árfolyamon átszámított értéke alapján kell számolni, hanem az eredetileg bejegyzett összeggel! Ez igaz akkor is, ha a korábbi bankjánál próbálkozik, tehát nem csakk a hitelt kiváltóskorz új bankra vonatkozik.

Több olyan esetünk is volt már, hogy az ingatlanra bejegyzett JPY vagy CHF deviza hitelt nyújtó bank, ezen szabály miatt nem tudott semekkora másik forinthitelt adni még úgy sem, hogy ha ügyfelünk már előtörlesztett valamekkora összeget.

Konkrét példával: ha felvett valaki 50.000 CHF-t 160 Ft-os árfolyamon, akkor neki ennek a 110-120%- van bejegyezve az ingatlanán, azaz 55.000-60.000 CHF közötti összeg. Ha emellé másik hitelt szeretne felvenni, akkor hiába fizette vissza ezen hitelének esetleg már a nagyobbik részét is, mégis ezen bejegyzett összeggel kell kalkulálni. Szélsőséges esetben tehát, ha szeretne felvenni 2 millió Ft szabad felhasználású hitelt és már csak 10.000 CHF-el tartozik a bankjának, akkor a 60.000 x aktuális árfolyam, mondjuk 240 Ft/CHF, ami egyenlő 14.400.000 Ft és az új 2 millió Ft együttesen nem haladhatja meg az ingatlan aktuális forgalmi értékének 45%-át. Ehhez a plusz 2 millióhoz kell tehát egy 36,5 millió értékű ingatlan. Pedig a teljes tartozás mindössze 10.000*240=2,4 millió a CHF alapú hitelnél és 2 millió Ft a forinthitelnél, azaz 4,4 millió Ft. Ennél a példánál maradva más CHF hitelbe még csak át tudna menni, de mivel plusz is kell, ezért arra már a jövedelmi korlát is vonatkozik. Ugyanez igaz az euro alapú hitelkiváltó hitelre is. Egyedüli megoldásnak marad ilyenkor a forinthitel, s ott is a bank belső szabálya. Ez alapján pedig előfordulhat az a szélsőséges eset, hogy fel tud venni az illető ugyanerre az ingatlanra 27 millió forinthitelt, ha kiváltja a CHF-t, de csak összesen 2 millió forintot pluszban, ha nem.

Euro hitelnél a forgalmi érték 60%-a a jogszabályban meghatározott legfelső korlát új hitelnél és annál a CHF-ből vagy JPY-ből érkező kiváltandó hitelt minden további nélkül át lehet venni, mert nem minősül kockázatosabbnak. Vicces ugyan, de arra is van lehetőség, hogy a bank belső szabályzata alapján akár az aktuális forgalmi érték 80%-áig elmenjen a hitelkiváltást biztosító bank EUR alapon, mert EUR vagy HUF alapú hitelkiváltásnál jogszabályi korlát nincsen, csak a bank belső szabályán múlik a dolog.

Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, előfordulhat olyan eset is, amikor az ingatlanon már van egy EUR alapú deviza hitel és a mögé kellene még egy kis forint alapú hitel is. Ez esetben bejön a fenti 60%-os szabály, azaz a deviza hitel és a forint hitel együttes összege nem haladhatja meg az ingatlan aktuális forgalmi értékének 60%-át, s ez esetben az EUR hitelnél szintén az eredetileg bejegyzett összeggel kell számolni.