Bár a fő profilunk a lakossági jelzáloghitel közvetítés, rengeteg vállalkozó ügyfelünk révén rendszeresen futunk bele céges finanszírozási igényekbe is. Ez a terület legalább annyira szerteágazó, ezért a részleteibe nem fogunk itt most belemenni, csupán egy átfogó képet szeretnénk adni róla az alábbiakban.
Cégmérettől, igénytől függően sokféle finanszírozási mód lelhető fel, mi most e helyütt csupán a hitelekre fogunk kitérni, a pályázatokra, a támogatásokra, a kockázati tőkére nem. De még a hitelek területén sem magától értetődő, hogy kihez is érdemes fordulni. A fő vízválasztó ugyanis a vállalkozás állapota és múltja, valamint a finanszírozás célja. Kikhez lehet fordulni céges finanszírozásért?
Kereskedelmi bankban akkor érdemes próbálkoznia, ha már elért a vállalkozása egy bizonyos szintű finanszírozási érettséget. Mik ennek az alapvető ismérvei?
Hogy mi számít elfogadhatónak, az bankonként eltérő. A negatív saját tőke és a veszteséges működés nagyjából egységesen mindenhol kizáró ok. Pedig elég sok üzletágban jellemző az, hogy egy ideig invesztálni kell és idővel lesz meg, jó esetben, annak hatása az eredményben. Pl. egy építőipari vállalkozó vagy egy újonnan alapított projektcég 1-2-3 évig csak önti bele a pénzt a projektjébe, aztán jön el a szüret ideje, ami profitot hozhat. Miként lehet ilyenkor finanszírozáshoz jutni, teheti fel a kérdést. Joggal, mert látszólag sehogy, ez az a fázis, amit tulajdonosként kell tudni megfinanszírozni, mert ilyenkor egyrészt még nemigen tudnak mit vizsgálni a bankok (nincsen hosszabb idősor), másrészt tudják nagyon jól, mekkora kockázat van egy-egy vállalkozás vagy új projekt, üzletág indításakor, s ezt nem akarják átvállalni.
Részben erre válaszul jöttek létre a pénzügyi vállalkozások, amelyek kicsit más logikát követnek, mint a kereskedelmi bankok. Náluk akár újonnan alapított cég is finanszírozáshoz juthat, jellemzően ingatlan fedezet mellett, aminek nem feltétlenül kell a cég tulajdonában lennie vagy abba kerülnie, hanem szóba jöhet a cégtulajdonos(ok) magántulajdonban lévő ingatlana is. Kevésbé érdeklik őket a vállalkozási mutatók, tehát jóval engedékenyebbek a bankoknál. Cserébe jóval szűkebb is a finanszírozási paletta, az többnyire támogatott konstrukciók (pl. KAVOSZ) forgalmazására korlátozódik, azon belül is csak néhány termékre.
Speciális, csak egy adott ügyfélkörre vagy termékkörre korlátozódik a működésük a szakosított hitelintézeteknek (jelzálogbankok, lakástakarékok, MFB) is. Céges finanszírozási szempontból az MFB itt a lényeges, de ők közvetlenül többnyire nem foglalkoznak ügyfelekkel, hanem kereskedelmi bankon ill. pénzügyi vállalkozásokon keresztül vannak jelen a piacon.
Szintén speciális a faktorcégek helyzete, amelyek követelések megvásárlásával tudnak likviditást biztosítani a vállalkozásának.
Végül a lízingtársaságok jöhetnek még szóba, akik az adott lízingtárgy, legyen az gép, eszköz, ingatlan finanszírozásában tudnak segíteni.
Ahogy a finanszírozóknak, úgy a finanszírozási céloknak is számtalan formája van. A leggyakoribbak ezek közül:
Nagyon fontos a céges finanszírozásban a cégméret alapú különbségtétel.
Az első három tartozik összefoglalóan a KKV kategóriába. A KKV besorolás meghatározásához három értéket szükséges vizsgálni:
Az egyes KKV vállalkozási méretekhez tartozó értékhatárokat az alábbi KKV besorolás táblázat tartalmazza.
Hogy miért fontos ez a besorolás a finanszírozási lehetőségek szempontjából? Mert mások a termékek, más a kiszolgálási mód, mások az elvárások az egyes kategóriákban. A nagyvállalatok számára szinte minden egyedi, ahogy az igényeik is, de egy középvállalkozás is teljesen más eset, mint egy kezdő mikró. Mi közvetítőként a mikro és a kisvállalkozások számára tudunk közvetíteni, a felett a bankok rendszerint már közvetlenül szolgálnak ki mindenkit.
Normál körülmények között főleg piaci konstrukciókat találni ebben a körben, de Magyarországon igen kiterjedtek a támogatott konstrukciók is. A KKV szegmensben meghatározóak a KAVOSZ által kínált kedvezményes konstrukciók. Ezekhez szinte teljesen azonos kondíciók mellett lehet hozzájutni mindenhol, ezért verseny a pénzintézetek között inkább abban van, hogy melyik milyen módon hajlandó megfinanszírozni egy-egy céget. Gyakorlati szempontból pedig az következik ebből, hogy egy egészen szövevényes feltételrendszernek kell tudni megfelelni hozzá, merthogy nem elég a KAVOSZ által megszabott feltételeket teljesíteni, hanem még ezen felül ill. ezek mellett az adott pénzintézet elvárásaink is meg kell tudni felelni, ugyanis a hitelt nem a KAVOSZ adja, hanem végső soron a kereskedelmi bank vagy a pénzügyi vállalkozás. S hogy még bonyolultabb legyen, mindehhez a forrás az MFB-től jön.
Ha valaha is céges finanszírozást fog igényelni, akkor elég hamar fog találkozni a banki limitek fogalmával. Ezek egy kisebbik része nyilvános vagy legalábbis megtudható, de nagyobbik része nem az.
Előbbire példa a Széchenyi Kártya esetében az, hogy az előző évi árbevétel max. 30%-a lehet a folyószámla hitelkeret összege, annál több nem. De, hogy mennyi eredményt kell hozzá tudni felmutatni és mi van akkor, ha az előző lezárt évhez képest a folyó év visszaesést mutat árbevételben, az már bankfüggő, milyen megítélés alá esik a bírálat során.
Ugyanígy korlátozva van a beruházási hitel összege is, mert pl. nem haladhatja meg az árbevétel 3-szorosát mondjuk. Tehát hiába van 100 milliós árbevétel a cégben, 20 milliós eredménnyel, 300 milliónál többet akkor sem kaphat, ha úgy látná a bank, hogy egyéb mutatók alapján még akár képes is lehetne fizetni egy ennél is nagyobb hitel törlesztőit.
A likviditásra, nettó eladósodottságra és egy sor egyéb tényezőre is mindenféle ilyen korlátok vannak meghatározva a bankoknál, de mivel ezekre nézve nincsenek jogszabályi előírások, ezért szabadon állapítják meg őket, Sőt, akár komplett szektorokat (vendéglátás, építőipar vagy a COVID alatt gépjármű kereskedelem) zárhat ki egy-egy bank a finanszírozásból csak a tevékenységi körük miatt, függetlenül a mutatószámaiktól.
Mivel a cégek felelőssége társasági formájuk alapján sokszor korlátozott, ami annyit jelent, hogy ha nem tudnak vagy nem akarnak már fizetni, akkor kivételes eseteket leszámítva nem lehet csak úgy odamenni a tulajdonosaikhoz és rajtuk hajtani be a kintlévőséget, ezért a bankok háromszor is meggondolják, mely cégnek helyeznek ki hiteleket. De azt is csak akkor, ha kellően bebiztosították. KKV körben a magánszemély tulajdonosok kezességvállalása alapvető követelmény szokott lenni, ami mellett ott van többnyire valamilyen garantőr intézmény (pl. Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) kezességvállalása is, ami éves díjazás fejében garanciát vállal a bank felé a hitel visszafizetésére. Ezzel persze nincs letudva a dolog, mert nemfizetés esetén már a Garantiqa igyekszik behajtani, amit lehet. Szintén biztosíték lehet valamilyen ingatlan fedezet is, akár a cég tulajdonában van, akár nem. Kisebb összegű és fizetési késedelmekre nyújt biztosítékot az óvadék, amikor a bank előírja a kapott összeg egy kisebbik részének vagy néhány havi törlesztőjének az elhelyezését a nála vezetett számlán, zároltan, tehát hozzá nem férhetően, arra az esetre, ha fizetési késedelem állna be.
Bár ahány ház, annyi szokás, mégis van néhány tipikus fázis, amin végig kell menni egy céges hitel felvétele során:
Ennek során végig kell menni pontról pontra a meghirdetett feltételrendszeren. Bizonyos tevékenységi kör, működési múlt, változások a tulajdonosi vagy cégvezetési szerkezetben önmagukban akadályai lehetnek a finanszírozásnak, nem beszélve a köztartozásról, céges KHR-ben szereplő negatív információkról, a céggel meghatározott kapcsolatban lévő személyek és cégeik (cégháló) viselt dolgairól, NAV végrehajtásokról stb. Ezek az ún. minimum vagy K.O. kritériumok. Ha ezek közül bármi is nem teljesül, akkor máris nincs miről beszélni, amíg ezeket a cég nem orvosolja (már ami orvosolható).
Ha sikerült az első pontot sikerrel venni, akkor jöhet egy következő lépésben a céges gazdálkodási adatok áttekintése. Ehhez a nyilvánosan elérhető éves beszámolón kívül a nem nyilvános, előző évi és folyó évi főkönyvi adatok képezik az alapot. Ha első ránézésre finanszírozhatónak néz ki a cég, akkor berögzítik a hitelezési rendszerben a pontos adatokat ezek alapján, esetleg kérnek be még plusz információkat és azok alapján megnézik a limiteket és a különböző mutatószámokat. Hogy pontosan mit hogyan értékel az adott bank hitelezési rendszere, az hétpecsétes titok, még az ott dolgozó ügyfélkapcsolati munkatársak sem feltétlenül tudják, mi van a kidobott eredmények mögött, de azt már látják, hogy mi férhet bele a cég adatai alapján.
Amennyiben elégnek ígérkezik az elérhető összeg, akkor beruházási hiteleknél a következő lépés a beruházás tárgyát képező – vásárlandó, felújítandó, átépítendő, építendő – ingatlan(ok) felértékeltetése a bank által kijelölt értékbecslők valamelyikével.
Ha úgy néz ki eddig, hogy működhet a dolog, akkor jöhet a kérelmi csomag összeállítása és beadása, aminek része az üzleti terv elkészítése is.
A beadás után a bank részleteiben is átnézi a kapott dokumentációs csomagot, berögzíti a hitelezési rendszerébe és ha szükséges, kér még be hiánypótlásokat. Miután ezeket is megkapta és még mindig zöld a lámpa, akkor felterjesztik bírálatra.
A bírálatot már a központban végzik, elmúltak azok az idők, amikor a fiókvezetők afféle helyi kiskirályként dönthettek egy-egy vállalkozás jövőjéről. A bírálat során is jöhetnek még kérdések, hiánypótlási igények és szabhat a bíráló extra feltételeket. Kivételesen lehet csak ezekről tárgyalni, inkább az a jellemző, hogy amit megadnak, azt el kell fogadni, akár tetszik, akár nem. Saját példa korábbi NHP hitelnél: bár az előminősítésnél kijött egy elég magas összeg a vásárlandó irodánk vételárához képest, aminek nagyon örültem, de aztán egyszer csak jött a hidegzuhany, hogy a cég számai alapján elérhetőnek látszó összeg helyett annak csak a 70%-át adnák, így rögtön nem 10%, hanem mindjárt 40% önerő vált szükségessé. Szerencsére volt, de ez nagyon fontos tanulság kell, hogy legyen, mert hiába van úgy meghirdetve az adott konstrukció, hogy elég a 10% önerő is, az ilyen okoknál fogva bármikor akár jelentősen is megnőhet, ha csak nincs lehetőség plusz ingatlan fedezet bevonására is.
Ha sikerült eljutni eddig, akkor jöhet a szerződéskötés, amennyiben elfogadhatóak a bank által szabott szerződéses feltételek.
A szerződéskötést követően még össze kell szedni a folyósítási feltételeket is, amennyiben vannak, s általában vannak. Ha azok is mind megvannak és megfelelőek, akkor nyitja meg ténylegesen is a bank a hitelkeretet vagy adja oda a beruházási hitelt.
A vállalati hitelezés részben „dobozos termékekből”, azaz standardizált fajta hitelekből és rengeteg egyedi megoldású konstrukcióból áll össze. A KKV körben az előbbiek dominálnak természetesen, de minden eset egy kicsit más, mint ahogy minden cég is különböző. Nem lehet meglepő ezek után, hogy egyes bankok bizonyos termékkört megnyitottak már nekünk közvetítőknek is oly módon, hogy ők fizetnek nekünk, ha sikeresen tudunk nekik ügyletet közvetíteni, míg mások itt még nem tartanak, mindent maguk akarnak megoldani közvetlenül. Ezek miatt, ahol, lehet, elsősorban olyan bankokhoz fordulunk, amelyekhez tudunk közvetíteni sikerdíjas alapon, amit ők állnak a végén, de ha pont nem ilyen bank vagy termék lenne a befutó, akkor meg kell egyeznünk egy méltányos közvetítői sikerdíjban.
Nagyobb cégeknél van már általában olyan pénzügyi részleg, amelyik találkozott már céges finanszírozással, így tudja, mekkora fába vágja a fejszéjét és hogyan, ha erre van igény. Kisebb cégeknél ellenben legfeljebb egy-egy pénzügyes mindenes lehet, ha nem mindent az ügyvezető és asszisztense végez, ezért nekik jellemzően hiányzik mind a tudásuk, mind az idejük ahhoz, hogy kellően elmélyedjenek ebben a témakörben is. De ha meg is van ebből valami, akkor se lehet olyan rálátásuk ezekre a folyamatokra, mint nekünk, akik rendszeresen találkozunk velük. Ettől még persze valahogy minden bizonnyal végig tudják csinálni, ha a cég alkalmas rá és elég kitartóak, de vajon megtalálják-e a számukra leginkább megfelelő finanszírozót és terméket, amihez hozzá tudnak-e jutni a kellő időben gyakorlat híján? Ha ezek bármelyike is kétséges, akkor jobb, ha segítséggel vágnak bele, mert úgy nagyobb az esélyük, hogy kevesebb idő alatt a számukra elérhető legjobb feltételekkel finanszírozáshoz jussanak.
