Szinte nincsen olyan ember, aki ne hallott volna még lakáshitelről, tehát látszólag egy nagyon széles körben ismert és használt fogalomról van szó. A pontos hitelezési szóhasználat miatt itt mi most külön is kitérünk azonban a lakáshitel meghatározására.
Ebből következően nem csupán lakásvásárlás esetén beszélhetünk lakáshitelről, hanem minden egyéb, lakáshoz kapcsolódó beruházás esetén is: azaz lakás vagy ház építésekor, bővítésekor, korszerűsítésekor és felújításakor. Ide tartoznak a telekvásárlásra felvehető hitelek is. Kakukktojás ugyan egy kicsit ezekhez képest, de a legtöbb banknak van lakáshitelt kiváltó lakáshitele is, tehát tág értelemben még ezeket is lakáshitelnek vehetjük.
A lakáshitelt több banknál is lakás célú hitelnek nevezik. Ez egyenértékű a fenti lakáshitel fogalommal.
A lakáshitel a jelzáloghiteleken belül a leggyakrabban elforduló hiteltípus, részesedése az összes jelzáloghitelen belül hosszú évek óta kb. 60%-os. A lakáshitel nem azonos a jelzáloghitellel, mert egyrészt nem minden lakáshitel biztosított jelzálogjoggal (ez ritka, de a piacon elforduló eset, természetesen csak kisebb összegű esetekben, lakástakarékoknál), másrészt jelzáloghitelnek számítanak a hitelkiváltási célú, adósságrendező és szabad felhasználású hitelek is.
Fenti tulajdonságai miatt a lakáshitel kitüntetett szerepet élvez az első lakáshoz jutásban, a nagyobb lakásba, esetleg házba költözés esetén, vagy éppen öröklés vagy válás esetén a többi tulajdonos részének megvásárlásakor. Egy jól megválasztott lakáshitel alkalmas arra, hogy az egyszerre jelentkező nagy összegű pénzkiadást időben biztonságosan elossza, miközben pont annyi költséget és kockázatot ró csak a felvevőjére, mint amennyit feltétlenül muszáj.
