Fixálni vagy nem fixálni? Ez itt a kérdés!
Lassan egy éve érkeztek meg hozzánk az első olyan megkeresések az ügyfelektől, amelyek a meglévő hitel kamatfordulójával kapcsolatosak voltak, látva a felfelé induló kamatokat.
Ide ábra az MNB alapkamat, BUBOR, ÁKK referenciahozamok, BIRS-ek alakulásáról 2010-2022 között.
Ezen év alatt annyi tapasztalatunk gyűlt már össze emiatt, hogy immáron csokorba tudtuk szedni a fixálás mellett és ellen szóló érveket, magát a folyamatot akár bankon belül, akár azon kívül, más bank által történő kiváltás esetén és a költségeket. A döntés, mint a gazdaságban a legtöbb esetben, ezúttal sem fekete-fehér, bár sok cikket lehetett olvasni az azonnali fixálás mellett és az MNB is többször felhívta rá a figyelmét, a bankok rendszeresen küldtek értesítőket, de még mindig sokakat érint a kamatszint általános emelkedése (június végén a szerződések 40%-a volt még változó kamatozású) vagy ha még ez nem következett be, hamarosan be fog és sok esetben nem is annyira magától értetődő a válasz, mint elsőre látszik, ugyanakkor meg vannak olyan esetek is, amikor nincs mitől tartani.
Először nézzük meg, mit is jelent a kamatperiódus és miként kell megállapítaniuk a bankoknak a kamatforduló végén a következő kamatperiódus kamatát.
A jelenlegi kínálatban találhatóak ún. végig fix kamatozású termékek is, amelyeknél a futamidő végéig azonos a kamat, ami lehet 5, 10, 15, de akár 20 év feletti időtartam is. Ezeknél kamatperiódusról nem beszélhetünk, ezek mindvégig azonos kamattal és törlesztővel működnek, kivéve azt az esetet, ha az annak feltételéül szabott kritériumokat valaki elkezdi nem teljesíteni, tehát pl. nem érkezik meg az a havi utalás a számlára, amit vállalt.
Témánk szempontjából azonban fontosabbak a változó és a fix kamatozású hitelek. Változónak olyan hiteleket hívnak, amelyek kamata rövid időközönként, 1,3,6,12 havonta változhat, s jellemzően a budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) van kötve. Ennek definíciója és múltbeli ill. tárgynapi értékei itt találhatóak az MNB honlapján: https://www.mnb.hu/monetaris-politika/penzpiaci-informaciok/referenciamutato-jegyzesi-bizottsag/bubor . Fix kamatozásúnak pedig az olyan hitelek számítanak, amelyeknél több mint egy évig tart a kamat rögzítése, de az nem éri el a teljes futamidőt. Tipikusan ilyenek az 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelek, melyeknél 5-10 évente érdekes az, hogy éppen merre tart az irányadó kamat, mert az határozza meg a következő 5-10 év kamatát és törlesztőjét.
Vagyis az összes nem végig fix kamatozású hitelnél a fizetendő kamat, nevezzük ügyleti kamatnak, két komponensből áll: az egyik része az ún. referenciakamat, ami
a.) változó kamatozású termékeknél valamelyik BUBOR érték szokott lenni,
b.) fix kamatozásúaknál pedig az egy évnél hosszabb időre szóló bankközi kamat, a BIRS (https://www.mnb.hu/monetaris-politika/penzpiaci-informaciok/referenciamutato-jegyzesi-bizottsag/birs ) megfelelő értékei,
c.) esetleg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) referenciahozamai (https://www.akk.hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmi-adatok/referenciahozamok ), s ezekre jön rá a másik komponens, a banki felár. Utóbbi is lehet változó és a teljes futamidőre fixált, de az utóbbi a jellemzőbb, ezért azt vegyük állandónak. Ez esetben ezen referenciakamatok mozgása határozza meg a kamatfordulók utáni kamatot.
A kamatperiódus mindezek alapján pedig nem más, mint a két kamatforduló közötti időszak hossza, tehát jellemzően 3,6,12 hónap vagy 5,10 év. A jelenlegi szabályozás szerint utóbbiak esetében az 5. ill. 10. év vége előtti 90 nappal kell a banknak kiértesítenie az ügyfeleket a következő időszak kamatáról, ami a fordulónap előtti 120. napon érvényes kamatszinten alapszik, tehát a kamatforduló közeledtével már lehet tudni, mi lesz a várható új kamat.
De mire jó ez az egész? Ennek a devizahitelezésig visszanyúló gyökerei vannak, mert azoknál még ilyen szintű szabályozás nem létezett, csak rövid kamatperiódusú hitelek voltak elérhetőek, aminek meg is lett a következménye. Azért, hogy azok a károk, amik ebből akkor származtak, ne ismétlődhessenek meg, vezették be a Fair bankokról szóló törvénnyel a kamat referenciakamathoz kötöttségét. Előtte ugyanis a bankokra volt bízva, miként is állapítják meg a következő kamatperiódus kamatát, onnantól viszont nyilvánossá kellett tenniük a kamatképzésüket és ennek során csak olyan referenciakamatot választhattak, amelyik tőlük független, általuk nem befolyásolható és bármikor, bárki által nyomon követhető az alakulása. Az alapul vett referencia kamatokat azóta le kell jelenteniük a bankoknak az MNB felé, amikor bevezetnek egy új hitelterméket, így azok mögöttes tartalma és napi alakulása bárki számára ellenőrizhető lett.
Itt találhatóak maguk a mutatók:
https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/fair-bank/kamatvaltoztatasi-mutato/forinthitel
Ezek valamelyikének kell lennie a szerződésben és ez alapján lehet megbecsülni azt, hogy a szerződéskötéshez képest mostanra ez a mutató milyen hatást gyakorolna a tényleges ügyleti kamatra, ha most lenne a kamatforduló. Sajnos olyan mutató még nincs viszont, ami egy tetszőleges jövőbeli időpontra vonatkozóan is meg tudná ezt adni, így arra vonatkozóan inkább csak az MNB jelentéseire, pl. az inflációs jelentésre lehet hagyatkozni. A legutolsót szeptember végén adták ki: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2022-09-29-inflacios-jelentes-2022-szeptember . Ebből számunkra a lényeg a 13. oldal tetején szerepel:
Vagyis, ha arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol ma a Nemzeti Bank az elkövetkező 2 év inflációjának várható alakulásáról, akkor aktuálisan éppen ezt, vagyis egy magas szinten ragadást 2 évig, majd egy gyors csökkenést. S itt adódik is rögtön a kérdés, miszerint mennyire lehet ezekre az előrejelzésekre adni, mennyire pontosak tudnak ezek lenni? A szakmailag korrekt válasz erre csak az lehet, hogy amennyire ezeket a jelenlegi tényadatok alátámasztják, de ettől még ezek is csak várakozások, amelyek pillanatok alatt megváltozhatnak, ha az alapul szolgáló körülményekben változás következik be (pl. megkapjuk az uniótól az alkudozás tárgyát képező euró milliárdjaink vagy tovább próbálják srófolni az olajárakat az olajtermelők). Ha tehát pont így alakulna az infláció, mint ahogy azt itt előre jelzik, akkor nagyon pórul járnának mindazok, akiknek 2022-2023-ban van a kamatfordulójuk és a kamatperiódusuk 5 vagy 10 év hosszúságú, mert akkor ezen a magas szinten rögzülne az, miközben utána már ismét egy, az elmúlt években megszokott alacsony szintre térne vissza az inflációs ráta. De, mint a történelmi példák is mutatják (pl. 2008. szeptemberében az akkori magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter arra a kérdésre, kihat-e ránk az amerikai jelzáloghitelpiaci válság, azt találta mondani, hogy ugyan, nekünk ahhoz semmi közünk, rá 3 hétre meg nagy sietve írta alá Magyarország az IMF csomagot és másnap 8,5%-ről 11,5%-re emelt alapkamatra ébredtünk) még egy ország vezetése sem lát előre mindent, még akkor sem, ha pénzügyekkel foglalkozik, olyan gyorsan tudnak változni a körülmények, főleg olyan kis, nyitott gazdaságnál, mint a mienk, ezért nem árt az óvatosság az ilyesmikkel.
a.) kicsi az összeg
Mindenkinek mást jelent a kicsi, de ha az adott háztartás teherviselő képességéhez mérten (tehát az ingatlanfedezet értéke, a jövedelmek, esetleges egyéb hitelek, eltartottak stb.) nem jelentős a fennálló tartozás, esetleg egészben vagy részben elő is törleszthető, ha még jobban elfajulnak a dolgok, nos akkor talán érdemesebb lehet lenyelni a magasabb törlesztőt, semmint kiváltásban gondolkodni, merthogy annak költségei (l. lentebb) nem biztos, hogy visszajönnek valaha is.
b.) rövid a hátralévő futamidő
Ez is relatív, de az közismert tény, hogy minél kevesebb idő van hátra egy hitelből, annál több tőkét és annál kevesebb kamatot kell már csak fizetni, magyarán, ha pl. 5 év vagy annál kevesebb van hátra egy jelzáloghitelből, akkor még magas kamatláb mellett is relatíve kicsi lesz a kamatra fizetendő összeg és annak hányada, s az is csökkenő mértékű lesz, tehát nagyon nagy kamatkülönbségnek kell ahhoz lennie, hogy ennek ellenére mégis megérje a kiváltás. De lehet azért olyan eset, amikor ez a pont is eljön, ezt mindig meg kell nézni egyedileg, mert nincs rá általános szabály. Ez van akkor, amikor a szerződésből már kevés idő van hátra.
c.) rövid távon várhatóan jelentősen csökkenthető lesz a tőketartozás
A másik ilyen eset pedig az, amikor ugyan a szerződésből hátralévő idő még sok, ám a hitel tervezett élettartama rövid. Tipikusan ilyen eset egy költözésnél felvett áthidaló hitel vagy ha valaki egy nagyobb összeg beérkezését várja pl. ingatlaneladásból, amiből szeretné végtörleszteni a hitelét, mert ez esetben az esetlegesen nagy kamatkülönbség dacára sem érdemes a kiváltással bajlódni, hiszen utána nem feltétlenül marad még meg a hitel addig, mire megtérülnének a váltási költségek, nem beszélve az utánajárásról. De ide sorolhatók még azok is, akik akkor indították még el az LTP-iket, amikor a legalacsonyabb volt nem csak azok hozama, hanem majdani lakáshitel kamata is, s csak arra várnak, hogy leteljen a megtakarítási időszak, s azzal hozzáférhetővé váljon a korábban kötött alacsony és fix kamatozású lakáshitel a meglévő bankhitel csökkentésére.
d.) nagyon bízik valaki abban, hogy megmentik és/vagy normalizálódás jön
Több ügyfelünk is kacagva jelezte, amikor a fixálás szóba került, hogy ők inkább hagyják magukat ismét megmenteni a kormányzat által, semmint fixálják a kamatuk, mert nekik minden hónap nyereség, ameddig a kamatstop tart és szilárdan hisznek abban, hogy minél nagyobb lesz a különbség a kamatstoppal rögzített és a tényleges kamatok között, annál kevésbé fogja tudni megszüntetni a kormányzat a kamatstopot. Azt azért hozzá kell tennem, hogy mindegyikük ingatlanbefektető és rendelkezik annyi forrással vagy általa nem lakott ingatlannal, amelyek segítségével rövid időn belül le tudja nullázni a tartozását! Mivel ilyen háttérrel a hitellel rendelkezők többsége nem bír, ezért nekik akár végzetes is lehet erre alapozni, ugyanis a végtelenségig egészen biztosan nem maradhat fenn a kamatstop, a helyzet normalizálódása pedig minimum középtávon, 2-3 év múlva várható csak, de az is előfordulhat, hogy még később, addig pedig csak abban bízni, hogy majd megint tolnak a kamatstopon, kevés lehet. Amúgy is jobb stratégia talán mindig úgy tekinteni az ilyen helyzetekre, hogy amit az adott pillanatban meg tudok (még) csinálni, mert csak rajtam múlik, azt csináljam is meg, ha javítani tudok vele a helyzetemen (költséget vagy kockázatot csökkenteni), mint kiengedni a kezemből a kezdeményezést és kizárólag tőlem független külső tényezők kedvező alakulásában bízni.
Nyáron jelent meg utoljára statisztika arról az MNB Pénzügyi és stabilitási jelentésében a legutolsó kamatstop hosszabbításkor, hogy az átlagos hátralévő futamidő 8 év, a fennálló átlagos hiteltartozás pedig 3 millió Ft a változó kamatozású hiteleknél:
Azt fontos tudni, hogy néhány éve még jóval alacsonyabb átlagos hitelösszegek voltak, bankonként eltérően valahol 3-7 millió között és az átlagos induló futamidő is csak kb. 15 év volt. Vagyis a pár éve felvett vagy a devizahitelek forintosítása után megmaradt hitelek jórészt még megvannak, ezen felül pedig az átlagok sok mindent elfednek, lehetnek mögötte több tízmilliós és még 20 év hátralévő futamidővel ketyegő hitelek is, amiknél a leginkább megérheti a fixálás. Ami miatt azonban ez a statisztika érdekes lehet, inkább az, hogy ha a döntéshozóknak valaki előbb-utóbb elmagyarázza, hogy 3 milliós átlagos fennálló tartozásnál és 7 éves átlagos hátralévő futamidőnél mekkora hatása lehet a kamatstop részleges vagy teljes feloldásának, akkor könnyen juthatnak arra az elhatározásra, hogy átlagos vagy az alatti esetben ennek hatása nem jelentős, tehát ott fel lehetne oldani a kamatstopot…
e.) ha túl nagy lenne a teher a fixálás után
A másik véglet, ha érti is valaki, miért lenne szüksége a fixálásra, akar is élni vele, de épp nem tud, mert az adott pillanatban nem hitelképes (pl. épp most váltott munkahelyet vagy indított új vállalkozást) vagy akár még meg is kaphatná a fixált kamatozású új hitelét, de annak már olyan magas lenne a havi terhe, akár meghosszabbított futamidő mellett is, hogy azt már nem tudja felvállalni. Merthogy a kamatstophoz képest a magasabb fix kamat is emelkedést fog okozni, kivéve, ha a futamidőt megfelelően ki lehet tolni, bár az emelkedés még mindig jóval kevesebb lehet így, mint a kamatstop utáni kamattal és törlesztővel lenne, a jelenlegi piaci árszinteken.
Erre nincsen általános szabály, de elég jó becslést tudunk rá adni, ha megvan a fennálló hiteltartozás összege, a jelenlegi kamatláb és a hátralévő futamidő. Itt is érvényesek azonban a fentiek, azaz minél kisebb az összeg és minél rövidebb a hátralévő futamidő, annál kisebb hatása van a törlesztőre egy egységnyi kamatemelkedésnek. De fordítva is igaz, magas tőketartozásnál és hosszú hátralévő futamidőnél egészen brutális, 2-3 szoros törlesztő is kijöhet. Épp ezért kell mindig egyesével ezen paraméterek mentén megnézni, az adott esetben mire is lehet számítani. Ebben tudunk mi is segíteni és tapasztalatink szerint kell is, mert a bankok külön nem számolgatnak ilyesmit senkinek, csak a rendszer küld ki levelet a kamatfordulók előtt X hónappal.
Fontos tudni az esetleges fixálás előtt, hogy moratóriumban volt-e vagy van-e épp az adott hitel. Ha csak volt, akkor az a kisebbik gond, ebben az esetben csak azt kell valahonnan, leginkább a hitelt nyújtó banktól megtudni, hogy a moratóriumnak mi volt a hatása az eredeti tőkelefutásra, azaz mennyiben lett most több a tőketartozás, mint lett volna moratórium nélkül és ugyanígy azt, hogy mennyivel hosszabbodott meg a futamidő (a moratórium 2020. márciusi bevezetésekor azt írták elő a bankoknak, hogy legalább annyival ki kell tolniuk a futamidőt, hogy annak révén legfeljebb 10%-al nőjön meg a törlesztő a moratórium előtti időszakéhoz képest).
Ha viszont a fixálandó hitel még a moratóriumban van, akkor elsőként onnan ki kell lépni és meg kell várni a fixáló hitel nyújtó bank által elvárt minimális időtartamot (ez lehet 15 naptól 3 hónapig bármi), mire ténylegesen be lehet adni a fix kamatra vonatkozó kérelmet. Ráadásul minél hosszabb ideig kell várni, annál inkább tovább nőhetnek még a kamatok, csökkentve a fixálással elérhető előnyt.
Ezzel szemben a kamatstop szerencsére mindenkinek jár, akit érint, így a moratóriummal szemben, amit legutóbb már kifejezetten kérni kellett, nem lehet hivatkozási alap a bankok számára a fixálás megtagadására. Szerepe ezért inkább a kiváltás folyósítási időpontjának meghatározásában lehet, vagyis ha ad is be valaki fixálás iránti kérelmet, de közben érintett a kamatstop által, akkor érdemes lehet egyrészt olyan helyre beadni a kérelmét, ahol a beadással egyúttal rögzülnek is a kondíciók, ilyenek tipikusan, de nem kizárólagosan a lakáshitel kiváltására is felhasználható Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL), utána viszont kivárni a folyósítással, ameddig csak lehet, jelen állás szerint legfeljebb 2023. június 30-ig, mert addig még véd a kamatstop és elég a régi, alacsony szinten rögzített kamatot fizetni.
Más bank által történő kiváltásnál csak a c) verzió van, s a régi banktól semmilyen kedvezményes költségre nem érdemes számítani, élni lehet viszont az új bank új hiteleinél meghirdetett valamennyi egyszeridíj kedvezménnyel.
Technikailag a szerződés-módosítás az egyszerűbb, mert csak be kell adni a rá vonatkozó kérelmet, amit elbírál a bank, majd módosítja a szerződést és utána már az új feltételek szerint megy tovább a hitel.
Más a helyzet a kiváltásnál, mert ott a régi hitel törlesztésével párhuzamosan el lehet indítani az új hitel kérelmét, azt le is tudja bírálni az új bank, sőt, le is szerződi, majd átmenetileg bekéredzkedik a tulajdoni lapra a saját jogai bejegyzési kérelmével a régi bank mögé. Pénzügyileg pedig az új bank a régi által megadott számlára elutalja a kiváltáshoz szükséges összeget.
Tehát sem plusz ingatlan, sem a két hitelt együttesen elbíró hitelképesség nem szükséges a hitelkiváltáshoz, hiszen a kiváltó bank tud arról, hogy épp ő fogja megszüntetni a régi hitelt, így azzal a hitelbírálat során már nem számol és átmenetileg azt is elfogadja, hogy csak a régi bank mögé fér fel a tulajdoni lapra.
A folyamat végén a régi hitelt le kell még töröltetni a tulajdoni lapról, azért 6.600 Ft-ot kér a földhivatal.
Pénzáramlás szempontjából annyi könnyebbség van kiváltásnál, hogy a teljes fennálló tőketartozáson felül (kamatok nélkül!) fizetendő végtörlesztési díj és esetlegesen visszafizetendő egyszeri díjak is részét képezik a kiváltó bank által fizetett összegnek, hiszen biztosra akar menni és inkább kifizet mindent, semmint, hogy egy kisebb összeg ki nem egyenlítése miatt meghiúsuljon a kiváltás. Ebben jó az, hogy nem kell a váltásra esetlegesen százezreket elkölteni, cserébe viszont ezek mind hozzáadódnak a kiváltott tőkéhez, azaz kamatostul kell őket megfizetni, de talán még az is jobb, mint most zsebből állni őket.
Elnézve a dolgok jelenlegi állását azoknál, akiknél van értelme a fixálásnak és lehetőség is van rá, egyrészt a minél előbb, annál jobb elvét követve érdemes mielőbb eljutni egy kérelem beadásáig, elsősorban olyan banknál, amelyiknél ez elég a kondíciók rögzüléséhez. Innen viszont attól függ, mikor érdemes kérni a folyósítást, hogy kamatstopban van-e az adott hitel, mert ha igen, akkor érdemes lehet húzni ennek idejét, ameddig csak lehet. Bankonként eltérő, hogy mennyi idő alatt születik meg a döntés, ez a beadástól számítva 10-45 nap között bármi lehet.
(Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnél az értékbecslés és a teljes dokumentáció rendelkezésére állásától számított 15 banki munkanapon belül döntésnek kell születnie), utána pedig szintén eltérő, melyik bank mennyi időt enged a leszerződésre, van, ahol ez egész rövid, 15 nap, de máshol 90 napot is lehet vele várni. Végül a szerződéskötés után is még hónapok telhetnek el, hiszen arra is időt ad a bank, hogy a folyósítási feltételeket teljesítse az ember, s ez az időszak is meglepően hosszú is lehet akár (az egyik banknál akár 12 hónap is!).
Látszólag lényegtelen és nem ide tartozik az összes támogatott hitel ügye, hiszen azok fix kamatozásúak, de mégis érdemes kicsit rájuk is kitérni, ugyanis minden olyan esetben, amikor valamilyen oknál fogva vissza kell fizetni a kapott kamattámogatást, rögtön szerepe lesz annak, hogy milyen tényleges kamattal számolt a bank a már eltelt futamidő alatt. Tipikusan ilyen eset, ha látszik már, hogy nem fog teljesülni 5 éven belül a gyermekvállalás babaváróval rendelkezőknél, mert pl. elválnak, ekkor érdemes lehet mielőbb lezárni azt a hitelt és nem megvárni, amíg halmozódik az egy összegben megfizetendő büntetőkamat, amit az első 5 évben kapott állami kamattámogatás alapján számolnak ki. Amíg 0,6% volt a jegybanki alapkamat, addig ez nem volt egy jelentős tétel, de most, a 13%-os kamatszint mellett már néhány év alatt is tekintélyes összeg tud lenni, ami csak gyűlik mindaddig, amíg nem kezdenek vele valamit.
Ugyanez a logika igaz a vállalt gyerekre CSOK-ot és CSOK hitelt (Otthonteremtő kamattámogatott hitelt, OTK-t) felvettekre, főleg a 3. gyereket bevállalókra. Bár ebben most történt annyi módosítás, hogy már nem a jegybanki kamat ötszörösével kell számolni az évi büntetőkamatot, mert az most kerek 65% lenne évente (!), hanem maximalizálták 5 millióban az így kérhető összeget.
Ilyen otthonteremtő hitel mellé sokan kértek viszont piaci hitelt is, náluk kérdés az, hogy ha valaki az otthonteremtő hitelt nem, de a piacit kiváltaná vagy módosítaná, azt megteheti-e? Bankon belül igen, az éppen elérhető kondíciók mellett, de ha azok nem elég jók, akkor más bank alig-alig jöhet szóba, mert két bank egy ingatlanon nem nagyon viselő el egymást, csak kivételesen…segíthet viszont rajtuk az, ha van esetleg a családon belül olyan ingatlan, ami fedezetül szolgálhat a támogatással érintett ingatlanon kívül.
Sokakban felmerülhet, hogy vajon nem jobb-e kivárni és bízni a kormányzatban (ismételten meghosszabbítja a kamatstopot és/vagy kitalál valami mást) vagy várni valami csodára (visszamegy az infláció és a kamatszint), semmint most egy a korábbihoz képest lényegesen magasabb kamatszinten rögzíteni a veszteséget. Nos, szerintünk azért jobb korlátozni a veszteséget a jelenlegi szinten azoknak, akiknek megérné a fixálás, mert
Ha azonban azoknak lesz igazuk, akik szerint új korszakba léptünk és akár egy évtizedig is eltarthat, amíg ismét egy számjegyű inflációnk és ezzel kedvező kamataink lesznek, akkor ezt a legrosszabb esetet tökéletesen kivédtük a fixálással, onnan további meglepetés már nem érhet (szemben a rezsivel, a munkanélküliséggel és még sok egyébbel).
A téma elég összetett és tipikusan olyan, aminél nincs egyértelmű igen/nem, hanem esetről, esetre, háztartásról házastartásra meg kell nézni, ki hol tart éppen a hitelével, mikor lesz a kamatfordulója, mire számíthat utána és mit tehet most ellene. Ennek során mi a szokásos közvetítői segítségünkön kívül (nem kell végig kilincselni az összes bankot a legjobb feltételekért és végig szenvedni egy folyamatot egyedül) abban tudunk pluszt nyújtani, hogy
A helyzet nagyon rövid idő alatt változott meg radikálisan. Míg egy éve 2-3% között voltak a BUBOR értékek, addig azok ma már kivétel nélkül 16% felett járnak. Az emelkedés már február 24-e előtt elindult és azóta is töretlenül folytatódott, pont ezért rendelte el a kormány egy éve a kamatstopot. Abban viszont senki sem segített kellőképpen és személyre szabottan a hiteleseknek, hogy mindez őket hogyan érinti és mit érdemes csinálniuk ezzel szemben. Legfeljebb néha lehetett hallani egy-egy erőtlen figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy 2022.06.30-ig, a kamatstop tervezett végéig, fixáljon mindenki, aki csak tud. Egyes bankok célzottan is küldtek már korábban és a kamatstop alatt is erre vonatkozó leveleket (ne feledjük, hogy a különbözetet ők állják azóta is, amit nem azért írok, mert sajnálni kell őket, csak, mint tényt, ugyanakkor az is tény, hogy nekik legalább annyira érdekükben állt volna a tömeges fixálás, mint ügyfeleiknek), de arról sehonnan sem hallottunk, hogy tömegesen alakították volna át a szerződéseket, noha lett volna rá ¾ év. Persze a döntés nem magától értetődő és aki veszi a fáradtságot jelen iromány teljes végig olvasására és átgondolására, az tökéletesen érteni fogja ennek okait.
