Évek óta érkeznek hozzánk megkeresések a meglévő hitel kamatfordulójával kapcsolatosan, látva a jelentősen megemelkedett kamatokat, de eddig tanácsosabb volt semmit sem csinálni, mert a kamatstop révén olyan kamatszinten lehetett tartani a korábban felvett hitelt, aminél jobbat aktuálisan az egész piacon nem lehetett találni.
Ezen időszak alatt annyi tapasztalatunk gyűlt már össze emiatt, hogy immáron csokorba tudtuk szedni a kamatstop lejárta után a további 10 évre vagy teljes futamidőre szóló fixálás mellett és ellen szóló érveket, magát a folyamatot akár bankon belül, akár azon kívül, más bank által történő kiváltás esetén és a költségeket. A döntés, mint a gazdaságban a legtöbb esetben, ezúttal sem fekete-fehér, bár sok cikket lehetett olvasni az azonnali fixálás mellett és az MNB is többször felhívta rá a figyelmét, a bankok rendszeresen küldtek értesítőket, de még mindig sokakat érinthet a kamatszint emelkedése.
Először nézzük meg, mit is jelent a kamatperiódus és miként kell megállapítaniuk a bankoknak a kamatforduló végén a következő kamatperiódus kamatát.
A jelenlegi kínálatban találhatóak ún. végig fix kamatozású termékek is, amelyeknél a futamidő végéig azonos a kamat, ami lehet 5, 10, 15, de akár 20 év feletti időtartam is. Ezeknél kamatperiódusról nem beszélhetünk, ezek mindvégig azonos kamattal és törlesztővel működnek, kivéve azt az esetet, ha az annak feltételéül szabott kritériumokat valaki elkezdi nem teljesíteni, tehát pl. nem érkezik meg az a havi utalás a számlára, amit vállalt.
Témánk szempontjából azonban fontosabbak a változó és a fix kamatozású hitelek.
Változónak olyan hiteleket hívnak, amelyek kamata rövid időközönként, 1,3,6,12 havonta változhat, s jellemzően a budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) van kötve. Ennek definíciója és múltbeli ill. tárgynapi értékei itt találhatóak az MNB honlapján: https://www.mnb.hu/monetaris-politika/penzpiaci-informaciok/referenciamutato-jegyzesi-bizottsag/bubor .
Fix kamatozásúnak pedig az olyan hitelek számítanak, amelyeknél több mint egy évig tart a kamat rögzítése, de az nem éri el a teljes futamidőt. Tipikusan ilyenek az 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelek, melyeknél 5-10 évente érdekes az, hogy éppen merre tart az irányadó kamat, mert az határozza meg a következő 5-10 év kamatát és törlesztőjét.
Vagyis az összes nem végig fix kamatozású hitelnél a fizetendő kamat, nevezzük ügyleti kamatnak, két komponensből áll: az egyik része az ún. referenciakamat, ami
a.) változó kamatozású termékeknél valamelyik BUBOR érték szokott lenni,
b.) fix kamatozásúaknál pedig az egy évnél hosszabb időre szóló bankközi kamat, a BIRS (https://www.mnb.hu/monetaris-politika/penzpiaci-informaciok/referenciamutato-jegyzesi-bizottsag/birs ) megfelelő értékei,
c.) esetleg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) referenciahozamai (https://www.akk.hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmi-adatok/referenciahozamok ), s ezekre jön rá a másik komponens, a banki felár. Utóbbi is lehet változó és a teljes futamidőre fixált, de az utóbbi a jellemzőbb, ezért azt vegyük állandónak. Ez esetben csak a referencia kamatok mozgása határozza meg a kamatfordulók utáni kamatot.
A kamatperiódus mindezek alapján pedig a két kamatforduló közötti időszak hossza, tehát jellemzően 1,3,6,12 hónap vagy 5,10 év. A jelenlegi szabályozás szerint utóbbiak esetében az 5. ill. 10. év vége előtti 90 nappal kell a banknak kiértesítenie az ügyfeleket a következő időszak kamatáról, ami a fordulónap előtti 120. napon érvényes kamatszinten alapszik, tehát a kamatforduló közeledtével már lehet tudni, mi lesz a várható új kamat.
De mire jó ez az egész? Ennek a devizahitelezésig visszanyúló gyökerei vannak, mert azoknál még ilyen szintű szabályozás nem létezett, csak rövid kamatperiódusú hitelek voltak elérhetőek, aminek meg is lett a következménye. Azért, hogy azok a károk, amik ebből akkor származtak, ne ismétlődhessenek meg, vezették be a Fair bankokról szóló törvénnyel az ügyleti kamat referenciakamathoz kötöttségét. Előtte ugyanis a bankokra volt bízva, miként is állapítják meg a következő kamatperiódus kamatát, onnantól viszont nyilvánossá kellett tenniük a kamatképzésüket és ennek során csak olyan referenciakamatot választhattak, amelyik tőlük független, általuk nem befolyásolható és bármikor, bárki által nyomon követhető az alakulása. Az alapul vett referencia kamatokat azóta le kell jelenteniük az MNB felé, amikor bevezetnek egy új hitelterméket, így azok mögöttes tartalma és napi alakulása bárki számára ellenőrizhető lett.
Itt találhatóak maguk a mutatók:
Ezek valamelyikének kell lennie a szerződésben és ez alapján lehet megbecsülni azt, hogy a szerződéskötéshez képest mostanra ez a mutató milyen hatást gyakorolna a tényleges ügyleti kamatra, ha most lenne a kamatforduló. Sajnos olyan mutató még nincs viszont, ami egy tetszőleges jövőbeli időpontra vonatkozóan is meg tudná ezt adni, így arra vonatkozóan inkább csak az MNB jelentéseire, pl. az inflációs jelentésre lehet hagyatkozni. A legutolsó, 2026. júniusi jelentés 11. oldalán ez szerepel:
Vagyis, ha arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol ma a nemzeti bank az elkövetkező 2 év inflációjának várható alakulásáról, akkor aktuálisan éppen ezt, vagyis egy alacsony szinten maradást 2 évig.
Ha tehát pont így alakulna az infláció, mint ahogy azt itt előre jelzik, akkor jól járnak majd mindazok, akiknek 2026-2028-ban van a kamatfordulójuk és a kamatperiódusuk 5 vagy 10 év hosszúságú, mert akkor ezen az alacsony szinten rögzülne az a következő periódusra. Ellenben aggódhatnak azok, akiknek 2022-2023. környékén fordult a kamatuk, mert nem érezték eddig igazán annak hatását, csak most fogják és az jelentős törlesztő részlet emelkedést is hozhat.
Ugyan a 2022-2023-as látványos kamatemelkedési hullám mára lecsengett, a hatása azonban most fog jelentkezni, kivéve az alábbi eseteket:
a.) ha csak végig fix kamatozású piaci konstrukciója van valakinek. Bár korábban a 10 éven túl rögzített kamatok egyértelműen drágábbak voltak a rövidebb időre rögzítetteknél, tehát nagyon meg kellett fizetni a rögzítés árát és a kínálat is szűkebb volt belőlük, aki akkor mégis ilyet választott, s továbbra is tudja teljesíteni az akkor vállalt, kamatkedvezményre jogosító feltételeket, annak nem kell aggódnia, biztosan számolhat a megszokott törlesztőjével.
b.) szintén nem látszik jele annak, hogy bármelyik támogatott hitel (babaváró, otthonteremtő stb.) állami támogatását meg kívánnák vonni, amíg ez így marad, addig ezek sem fognak változni a törlesztő szintjén.
Minden más esetben pedig attól függ a kamatemelkedés hatása, hogy mennyi még a hátralévő futamidő és mennyi a fennálló tőketartozás. Minél rövidebb a hátralévő futamidő és minél kisebb a fennálló tartozás, annál kevésbé kell tartani még egy drasztikusabb kamatemelkedéstől sem. Tehát ha pl. csak 2 millió van hátra változó kamatozással 2 éves futamidővel, akkor kb. 100.000-es törlesztő is csak csekély mértékben fog megemelkedni a kamatfordulókor, mert ilyenkor már szinte csak tőkét kell fizetni, tehát, ha van is ezen törlesztőn belül 5.000-10.000 Ft kamatrész is, az még jelentős kamatláb emelkedés esetén sem emeli meg lényegesen a törlesztőt. Pont emiatt náluk csak személyre szabottan, az éppen fennálló tőketartozás, valamint a hátralévő futamidő ismeretében lehet megbecsülni a kamatforduló utáni törlesztő összegét és mérlegre tenni azt a háztartás teherviselő képességéhez mérten.
Ugyan nem kevesen lehetnek, akik a fenti esetek valamelyikébe esnek, de minden bizonnyal sokkal többen vannak olyanok, akik viszont nem és náluk bizony érdekes lehet a kiváltáson elgondolkodni, értve ez alatt annak a lehetőségnek a megragadását, amikor akár bankon belül, akár egy másik bank segítségével áttérnek egy most induló fix kamatra, mert az jön ki az ő esetükben, hogy azzal még mindig jobban járnak, mintha a kamatforduló utáni magasra emelkedő kamatot fizetnék. Ha megnézzük ugyanis az indító ábrát, akkor abból az látszódik, hogy a változó kamatozású hitelek és a mostanában kamatfordulóval rendelkező hitelek esetében mi várható.
Mik szólnak a kiváltással történő újra fixálás mellett?
Egy későbbi kamatcsökkentéssel élni bármikor lehet, emiatt nem kell különösebben aggódni a mostani kamat rögzítése miatt, de ki lehet vele zárni azt az esetet, amikor nem úgy alakul az infláció és a kamatszint, ahogy azt most előre jelzik, hanem a 70-es évek olajválságát követő évekhez hasonlóan (persze, minden korszak egy picit más) beragad magasnak számító, akár két számjegyű szinten az infláció és emiatt a kamatok is, mert akkor igazán pórul járnak mind a változó kamatozású hitellel rendelkezők, mind azok, akiknek most lesz majd az 5 vagy 10 éves kamatperiódusú hitelük kamatfordulója. Ez talán a legnagyobb veszély és a legrosszabb eset, de most még teljesen megelőzhető és a kár mérsékelhető a jelenlegi szinten.
Sokan azért nem érzékelik a fenti veszélyek valós mértékét, mert kamatstopban vannak vagy még épp nem járt le a kamatperiódusuk, de az előbbinél számolni kell azzal, hogy azt nem lehet a végtelenségig fenntartani, még akkor sem, ha a most ismert 2026. szeptember 30-i határidő után is megmarad valamilyen formában a kamatstop.
a.) kicsi az összeg
Mindenkinek mást jelent a kicsi, de ha az adott háztartás teherviselő képességéhez mérten (tehát az ingatlanfedezet értéke, a jövedelmek, esetleges egyéb hitelek, eltartottak stb.) nem jelentős a fennálló tartozás, esetleg egészben vagy részben elő is törleszthető, ha elfajulnak a dolgok, nos akkor talán érdemesebb lehet lenyelni a magasabb törlesztőt, semmint kiváltásban gondolkodni, merthogy annak költségei (l. lentebb) nem biztos, hogy visszajönnek valaha is.
b.) rövid a hátralévő futamidő
Ez is relatív, de az közismert tény, hogy minél kevesebb idő van hátra egy hitelből, annál több tőkét és annál kevesebb kamatot kell már csak fizetni, magyarán, ha pl. 5 év vagy annál kevesebb van hátra egy jelzáloghitelből, akkor még magas kamatláb mellett is relatíve kicsi lesz a kamatra fizetendő összeg és annak hányada, s az is csökkenő mértékű lesz, tehát nagyon nagy kamatkülönbségnek kell ahhoz lennie, hogy ennek ellenére mégis megérje a kiváltás. De lehet azért olyan eset, amikor ez a pont is eljön, ezt mindig meg kell nézni egyedileg, mert nincs rá általános szabály. Ez van akkor, amikor a szerződésből már kevés idő van hátra.
c.) rövid távon várhatóan jelentősen csökkenthető lesz a tőketartozás
A másik ilyen eset pedig az, amikor ugyan a szerződésből hátralévő idő még sok, ám a hitel tervezett élettartama rövid. Tipikusan ilyen eset egy költözésnél felvett áthidaló hitel vagy ha valaki egy nagyobb összeg beérkezését várja pl. ingatlaneladásból, amiből szeretné végtörleszteni a hitelét, mert ez esetben az esetlegesen nagy kamatkülönbség dacára sem érdemes a kiváltással bajlódni, hiszen utána nem feltétlenül marad még meg a hitel addig, mire megtérülnének a váltási költségek, nem beszélve az utánajárásról. De ide sorolhatók még azok is, akik akkor indították még el az LTP-iket, amikor a legalacsonyabb volt nem csak azok hozama, hanem majdani lakáshitel kamata is, s csak arra várnak, hogy leteljen a megtakarítási időszak, s azzal hozzáférhetővé váljon a korábban kötött alacsony és fix kamatozású lakáshitel a meglévő bankhitel csökkentésére.
d.) nagyon bízik valaki abban, hogy megmentik és/vagy normalizálódás jön
Több ügyfelünk is kacagva jelezte, amikor a fixálás szóba került, hogy ők inkább hagyják magukat ismét megmenteni a kormányzat által, semmint fixálják a kamatuk, mert nekik minden hónap nyereség, ameddig a kamatstop tart és szilárdan hisznek abban, hogy minél nagyobb lesz a különbség a kamatstoppal rögzített és a tényleges kamatok között, annál kevésbé fogja tudni megszüntetni a kormányzat a kamatstopot.
2024. nyarán jelent meg statisztika arról az MNB Pénzügyi és stabilitási jelentésében az akkori kamatstop hosszabbításkor, hogy az átlagos hátralévő futamidő 8 év, a fennálló átlagos hiteltartozás pedig 3 millió Ft a változó kamatozású hiteleknél akkor:
Azt fontos tudni, hogy néhány éve még jóval alacsonyabb átlagos hitelösszegek voltak, bankonként eltérően valahol 3-7 millió között és az átlagos induló futamidő is csak kb. 15 év volt. Vagyis a pár éve felvett vagy a devizahitelek forintosítása után megmaradt hitelek egy kisebb része még megvan, ezen felül pedig az átlagok sok mindent elfednek, lehetnek mögötte több tízmilliós és még 20 év hátralévő futamidővel ketyegő hitelek is, amiknél a leginkább megérheti a kiváltással történő újra fixálás.
e.) ha túl nagy lenne a teher a kiváltás után
A másik véglet, ha érti is valaki, miért lenne szüksége a kiváltásra, akar is élni vele, de épp nem tud, mert az adott pillanatban nem hitelképes (pl. épp most váltott munkahelyet vagy indított új vállalkozást) vagy akár még meg is kaphatná a fixált kamatozású új hitelét, de annak már olyan magas lenne a havi terhe, akár meghosszabbított futamidő mellett is, hogy azt már nem tudja felvállalni. Merthogy a kamatstophoz képest a magasabb fix kamat is emelkedést fog okozni, kivéve, ha a futamidőt megfelelően ki lehet tolni, bár az emelkedés még mindig jóval kevesebb lehet így, mint a kamatstop utáni kamattal és törlesztővel lenne, a jelenlegi piaci árszinteken.
Erre nincsen általános szabály, de elég jó becslést tudunk rá adni, ha megvan
a.) a fennálló hiteltartozás összege,
b.) a jelenlegi kamatláb és
c.) a hátralévő futamidő.
Itt is érvényesek azonban a fentiek, azaz minél kisebb az összeg és minél rövidebb a hátralévő futamidő, annál kisebb hatása van a törlesztőre egy egységnyi kamatemelkedésnek. De fordítva is igaz, magas tőketartozásnál és hosszú hátralévő futamidőnél egészen brutális, 2-3– szoros törlesztő is kijöhet. Épp ezért kell mindig egyesével ezen paraméterek mentén megnézni, az adott esetben mire is lehet számítani. Ebben tudunk mi is segíteni és tapasztalataink szerint kell is, mert a bankok külön nem számolgatnak ilyesmit senkinek, csak a rendszer küld ki levelet a kamatfordulók előtt X hónappal.
Ha valaki, bármilyen okból, de maradna a jelenlegi hitelezőjénél, akkor az alábbi lehetőségekkel találkozhat:
a.) bármikor áttérhet az aktuális hirdetmény szerinti, számára elérhető fix kamatozású konstrukcióra, szerződés-módosítással. Ez esetben szerződés-módosítási díjat és közjegyzői okirat módosítási díjat kell fizetnie.
b.) csak a közelgő kamatforduló környékén tud szerződés-módosítással áttérni, ez esetben, ha az adott bank hirdetett ilyen lehetőséget, megúszhatja szerződés-módosítási díj nélkül (attól függően, hogy kínált-e ilyen lehetőséget az adott bank a hitel indulásakor)
c.) végül, ami mindezektől függetlenül megy, az a bankon belüli kiváltás. Ez új hitelbírálattal, új értékbecsléssel, legtöbb esetben végtörlesztési díjjal és az új hitel felvételével járó valamennyi szokásos egyszeri díjjal valósítható meg. Ha jó fej a bank, akkor talán a végtörlesztési díjat nem számítja fel, de a többi költség ettől még felmerül.
Más bank által történő kiváltásnál csak a c) verzió van, s a régi banktól semmilyen kedvezményes költségre nem érdemes számítani, élni lehet viszont az új bank új hiteleinél meghirdetett valamennyi egyszeri díj kedvezménnyel.
Technikailag a szerződés-módosítás az egyszerűbb, mert csak be kell adni a rá vonatkozó kérelmet, amit elbírál a bank, majd módosítja a szerződést és utána már az új feltételek szerint megy tovább a hitel.
Más a helyzet a kiváltásnál, mert ott a régi hitel törlesztésével párhuzamosan el lehet indítani az új hitel kérelmét, azt le is tudja bírálni az új bank, sőt, le is szerződi, majd átmenetileg bekéredzkedik a tulajdoni lapra a saját jogai bejegyzési kérelmével a régi bank mögé. Pénzügyileg pedig az új bank a régi által megadott számlára elutalja a kiváltáshoz szükséges összeget.
Tehát sem plusz ingatlan, sem a két hitelt együttesen elbíró hitelképesség nem szükséges a hitelkiváltáshoz, hiszen a kiváltó bank tud arról, hogy épp ő fogja megszüntetni a régi hitelt, így azzal a hitelbírálat során már nem számol és átmenetileg azt is elfogadja, hogy csak a régi bank mögé fér fel a tulajdoni lapra.
Az előző ponthoz igazodva az
a.) esetben 30.000-50.000 Ft közötti banki szerződés-módosítási díjjal kell csak számolni a közokirat módosítási díjon felül, ami szintén néhány tízezer Ft-os nagyságrend lehet, hitelösszegtől függően.
b.) esetben ez a banki szerződés-módosítási díj esik ki
c.) viszont számolni kell a végtörlesztési díjjal (Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél ez legfeljebb a kiváltandó tőketartozás 1%-a lehet, nem Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél pedig legfeljebb 2%, de ezektől egyes bankok lefelé eltérnek), plusz a hitel felvételekor elengedett egyszeri díjak némelyikének visszatérítésével (főleg akkor, ha a kiváltásra a futamidő első 5 évében kerül sor), valamint az új hitel felvételének költségeivel, amik az alábbiak lehetnek:
d.) értékbecslési díj (kb. 36.000-45.000 Ft), de folyósítás után minden bank visszaadja
A folyamat végén a régi hitelt le kell még töröltetni a tulajdoni lapról, azért 10.600 Ft-ot kér a földhivatal.
Pénzáramlás szempontjából annyi könnyebbség van kiváltásnál, hogy a teljes fennálló tőketartozáson felül (kamatok nélkül!) fizetendő végtörlesztési díj és esetlegesen visszafizetendő egyszeri díjak is részét képezik a kiváltó bank által fizetett összegnek, hiszen biztosra akar menni és inkább kifizet mindent, semmint, hogy egy kisebb összeg ki nem egyenlítése miatt meghiúsuljon a kiváltás. Ebben jó az, hogy nem kell a váltásra esetlegesen százezreket elkölteni, cserébe viszont ezek mind hozzáadódnak a kiváltott tőkéhez, azaz kamatostul kell őket megfizetni, de talán még az is jobb, mint most zsebből állni őket.
Elnézve a dolgok jelenlegi állását azoknál, akiknél van értelme a kiváltásnak és lehetőség is van rá, érdemes mielőbb eljutni egy kérelem beadásáig, elsősorban olyan banknál, amelyiknél ez elég a kondíciók rögzüléséhez. Innen viszont attól függ, mikor érdemes kérni a folyósítást, hogy meddig marad még kamatstopban van-e az adott hitel és milyen kamatszinten. Bankonként eltérő, hogy mennyi idő alatt születik meg a döntés, ez a beadástól számítva 10-45 nap között bármi lehet (Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnél az értékbecslés és a teljes dokumentáció rendelkezésére állásától számított 15 banki munkanapon belül döntésnek kell születnie), utána pedig szintén eltérő, melyik bank mennyi időt enged a leszerződésre, van, ahol ez egész rövid, 15 nap, de máshol 90 napot is lehet vele várni. Végül a szerződéskötés után is még hónapok telhetnek el, hiszen arra is időt ad a bank, hogy a folyósítási feltételeket teljesítse az ember, s ez az időszak is meglepően hosszú is lehet akár (az egyik banknál akár 12 hónap is!). Amiatt is érdemes lehet kicsit játszani az idővel, mert elképzelhető ősztől kamatcsökkentés is.
Látszólag lényegtelen és nem ide tartozik az összes támogatott hitel ügye, hiszen azok fix kamatozásúak, de mégis érdemes kicsit rájuk is kitérni, ugyanis minden olyan esetben, amikor valamilyen oknál fogva vissza kell fizetni a kapott kamattámogatást, rögtön szerepe lesz annak, hogy milyen tényleges kamattal számolt a bank a már eltelt futamidő alatt. Tipikusan ilyen eset, ha látszik már, hogy nem fog teljesülni 5 éven belül a gyermekvállalás babaváróval rendelkezőknél, mert pl. elválnak, ekkor érdemes lehet mielőbb lezárni azt a hitelt és nem megvárni, amíg halmozódik az egy összegben megfizetendő büntetőkamat, amit az első 5 évben kapott állami kamattámogatás alapján számolnak ki.
Ugyanez a logika igaz a vállalt gyerekre CSOK-ot és CSOK hitelt (Otthonteremtő kamattámogatott hitelt, OTK-t) felvettekre, főleg a 3. gyereket bevállalókra. Bár ebben történt annyi módosítás, hogy már maximalizálták 5 millióban az így kérhető összeget.
Ilyen otthonteremtő hitel mellé sokan kértek viszont piaci hitelt is, náluk kérdés az, hogy ha valaki az otthonteremtő hitelt nem, de a piacit kiváltaná vagy módosítaná, azt megteheti-e? Bankon belül igen, az éppen elérhető kondíciók mellett, de ha azok nem elég jók, akkor más bank alig-alig jöhet szóba, mert két bank egy ingatlanon nem nagyon viseli el egymást, csak kivételesen…segíthet viszont rajtuk az, ha van esetleg a családon belül olyan ingatlan, ami fedezetül szolgálhat a támogatással érintett ingatlanon kívül.
A téma elég összetett és tipikusan olyan, aminél nincs egyértelmű igen/nem, hanem esetről, esetre, háztartásról házastartásra meg kell nézni, ki hol tart éppen a hitelével, mikor lesz a kamatfordulója, mire számíthat utána és mit tehet most ellene. Ennek során mi a szokásos közvetítői segítségünkön kívül (nem kell végig kilincselni az összes bankot a legjobb feltételekért és végig szenvedni egy folyamatot egyedül) abban tudunk pluszt nyújtani, hogy
A helyzet 2022-ben nagyon rövid idő alatt változott meg radikálisan. Míg előtte 2-3% között voltak a BUBOR értékek, addig azok 2022 nyarán már kivétel nélkül 16% felett jártak. Az emelkedés már a háború kitörése, 2022. február 24-e előtt elindult és utána is töretlenül folytatódott, majd konszolidálódott a helyzet.
Abban viszont senki sem segített kellőképpen és személyre szabottan a hiteleseknek, hogy mindez őket hogyan érinti és mit érdemes csinálniuk ezzel szemben. Legfeljebb néha lehetett hallani egy-egy erőtlen figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy 2022.06.30-ig, a kamatstop elsőre tervezett végéig, fixáljon mindenki, aki csak tud. Egyes bankok célzottan is küldtek már korábban és a kamatstop alatt is erre vonatkozó leveleket (ne feledjük, hogy a különbözetet ők állják azóta is, amit nem azért írok, mert sajnálni kell őket, csak, mint tényt, ugyanakkor az is tény, hogy nekik legalább annyira érdekükben állt volna a tömeges fixálás, mint ügyfeleiknek), de arról sehonnan sem hallottunk, hogy tömegesen alakították volna át a szerződéseket, noha lett volna rá idő. Persze a döntés nem magától értetődő és aki veszi a fáradtságot jelen iromány teljes végig olvasására és átgondolására, az tökéletesen érteni fogja ennek okait.
Mondhatnánk, hogy mindez történelem, nem érdekes, de most, amennyiben tényleg megszűnik a kamatstop, lekerül a lepel a valóságról és elemi erővel robbanhat főleg a 2022-2023-ra eső kamatfordulójú hiteleknél mind a kamat, mind vele a törlesztő is, csakhogy megfelelő felkészüléssel és ellenlépésekkel lehet azért ez ellen tenni szerencsére. Ehhez szeretnénk a magunk eszközeivel hozzájárulni.
